A Pilis-tetőn a nyolcvanas években katonai bázis működött, romjai a területen még ma is megtalálhatók. A 762 méter magas hegytetőn állt még monolit vasbeton toronyként egy földmérési célokat szolgáló építmény. A Pilisi Parkerdő Zrt. a Földmérési és Távérzékelési Intézet támogatásával az eredeti funkció megtartása mellett tervbe vette a torony kilátóvá bővítését.
A beruházás részben EU-s pályázati forrásból valósult meg, amely kötelezővé tette az építés során a fa anyagú szerkezetek alkalmazását.
Ez a kikötés nem volt idegen a tervezési koncepció kialakításában, inkább segített a két elkülönülő funkciót anyaghasználatban is megjeleníteni.
A földmérési és a kilátó funkciót a vagyonvédelem miatt is teljesen el kellett különíteni. A vasbeton torony egy széles új vasbeton sapkával bővült, a belsejében megmaradt a független feljutás a geodéziai szintre, míg körülötte ragasztott borovi fenyőből készült lépcsősor vezet a kilátó tetőteraszra. A kilátó külső határoló falát függőleges fa tartók alkotják, amelyek tartószerkezetként és egyben korlátként is funkcionálnak. A látogatók előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tető körül elterülő táj, a külső és a belső térélmény egyszerre éri a felfelé igyekvőket.
